+36 70 634 80 09 info@kisbuszrent.hu

Útvonalak




SZLOVÉNIA
 

Az alábbi írás egyik nagy kedvenc úticélomról Szlovéniáról szol, utóbbi években 4-szer is voltam, viszont nem az én „tollamból született” a cikk, hanem nálam sokkal ékesebben fogalmazó Kocsis Márton kezét dícséri, ami teljes terjedelmében MOTOZIN MAGAZIN 2018/01 számában Bédekker rovatában olvasható.

Egy kis ízelítő belőle:

„Következzen Szlovénia, a mediterrán Ausztria szláv köntösben!

Egy közeli, akár négy-öt nap alatt bejárható útvonalra hívjuk kedves olvasóinkat, amely vezetéstechnikailag és látnivalók tekintetében egyaránt bővelkedik meglepetésekben. Ki gondolná például, hogy macskaköves borítású szerpentinekkel fog találkozni 1500 méteres magasságban? Teljes túra hossza 1600-1800 km, és mivel célpontjaink egy nagyjából százötven kilométeres körön belül helyezkednek el, akár csillagtúrában is gondolkodhatunk – ez különösen akkor jó ötlet, ha sikerül kiváló szállást találnunk, ami Szlovéniában egyáltalán nem lehetetlen feladat. Az utak a nagyon magasan fekvő hegyi ösvények kivételével kiválóak, a nevezetességeknél viszont meglehetősen  borsos, tizenöt-harminc euró körüli belépőkkel számolhatunk. A nagyobb városokat most is igyekeznénk elkerülni, de Szlovéniában ilyenek nem nagyon vannak, a félmilliós Ljubljana mellett csak Maribor, Celje és Kranj büszkélkedhet százezres lélekszámmal.

A Dráva völgye, ha Magyarország irányából, Lenti felől lépünk be az országba, hamarosan a Dráva-völgyben találjuk magunkat. Az osztrák szerpentinek miatt sokan kerülnek Ausztria felé és egyből a Trigalov Nemzeti Parkot veszik célba, mi azonban vagy oda felé, vagy visszafelé, de biztosan beiktatnánk a folyó menti, szelíden hullámzó dombokon vezető utat. Az egyik legfőbb látnivaló Ptuj vára, ami pont a magyarok ellen épült, bár ekkor ez a régió még a Salzburgi régió Püspökség része volt. A vár első emeletén állandó kiállítás várja a látogatókat, ahol középkori hangszereket tekinthetnek meg, de itt található egy karnevál álarcokat, öltözékeket bemutató állandó tárlat, valamint egy török kori festmény gyüjtemény is. Mellesleg pedig ebben a városban járhatjuk be Szlovénia legrégebbi borospincéjét, ahol olyan helyi különlegességeket kóstolhatunk meg, mint a Halozan, a Sipon és a Laski Rizling. Akár a tengerparti sáv, akár az északnyugati hegyek felé vesszük az utunkat, egy rövid látogatásra érdemes felkeresni Celje várát, már csak a keretes írásunkban szereplő legendák miatt is.(....)

A Trigalov Nemzeti Park.

A dunántúli területű kétmilliós ország legféltettebb kincse a 8000 hektáros park. Hét 2500 méternél magasabb hegycsúcs található itt, közöttük pedig a motorosok által nagy becsben részesített hágók és szerpentinek kanyarognak. Trigalov egyesek szerint arról kapta a nevét, hogy Bohinj irányából nézve valóban úgy néz ki, mint három fej (trigalov), mások szerint a régi pogány szláv istenről kapta nevét, akinek szintén három feje volt, egy az Eget, egy a Földet,  egy az Alvilágot szimbolizálta. A Soca völgyéből Bovecet követően az 1611 méteren lévő észak-dél irányű Vrsic-hágóhoz jutunk, melynek útját orosz hadifoglyok építették az első világháború alatt óriási emberáldozatokkal. Az út különlegessége, hogy a déli oldalon aszfaltozott, az északin viszont az 1915-ben elkészült macskaköves borítást a mai  napig nem burkolták le, szóval száguldozni lehet, csak nem ajánlott, pláne, hogy néha birkákat is hajtanak az utakon. A hajtűkanyarok számozottak, több mint ötvenet számoltunk meg. Érdekes a sokkal alacsonyabban, 1156 méteren fekvő Predil hágó is, elsősorban azért, mert két oldalán több hatalmas, első világháborús erődítményt is találunk.

A leghíresebb azonban  kétségtelenül a kétezer méter feletti, egysávos úton, szuroksötét alagutakon keresztül megközelíthető Mangart-hágó, mely a Júlia-Alpok legmagasabb elérhető pontja (de valójában nem igazi hágó, mert egy nagy körben ér véget a hegy tetején, igaz, 2097 méter magasságban. Mindenesetre helyesebb, ha Mangart-nyeregnek hívjuk, a félreértések elkerülése végett.) Ha valaki éjt nappallá téve szeretne szerpentinezni, érdemes a közelben szállást bérelni és csillagtúrákra indulni. Kiváló szobákat és apartmanokat lehet bérelni Krajnska Gorában vagy Bledben, ahol ráadásul a tó is megtekinthető. A Bledi-tó egy nagyjából Margitsziget méretű tengerszem, közepén Szlovénia egyetlen szigetével.

Nem csoda, hogy Tito marsall között itt alakított ki magának egy ma is látogatható rezidenciát (Vila Bled), másrészt egy kápolna is található itt. A legenda szerint, ha egy vőlegény a 99 lépcsőn felcipeli ide a menyasszonyát, a házasság örökké fog tartani. Egy  másik legenda szerint pedig, aki megkongatja a templom harangját, annak valóra válik egy kívánsága. Nem véletlen, hogy a templom előtt mindig hosszú sorok kígyóznak...általában nem vőlegényekből. Befizethetünk (tizenkét euroért) egy pletnázásra is, ami egy helyi csónakfélét jelent, de nem nekünk kell evezni, ezt a pletnár végzi helyettünk. Bledtől mindössze négy kilométerre található a Vintgar-szurdok, ahol (négy euró belépődíj ellenében) másfél kilóméteres folyóvölgyben fahidakon közlekedve gyönyörködhetünk a rohanó türkizkék Radovna folyóban és a körülötte magasodó sziklákban. Itt láthatjuk Szlovánia legmagasabb, tizenhat méteres vízesését, a Sumot is, ez a gyalogtúra egy óra alatt kényelmesen bejárható. Ezeket a látnivalókat szigorúan szezonon kívül, azaz még a tavaszi hónapokban, esetleg október táján ajánljuk, mert nyáron minden élményünket tönkre fogja tenni az iszonyú tömeg.

Szlovénia egyáltalán nem drága, Ausztriánál olcsóbb, a hazai áraknál viszont húzósabb.

Bohinj-tó és Zlatorog legendája:
Szlovénia legnagyobb tava négyszer egy kilométeres. Zlatorog (Aranyszarv) a mesebeli kecskebak a Triglav hegyein élt, az ő arany szarvai jelentették a kulcsot a barlangokba rejtőző kincsekhez, amelyet egyes legendák szerint egy százfejű sárkány őrzött. Amikor a kincskereső vadászok meglőtték, véréből gyógyhatású virágok serkentek a földből, amelyeket fellegelve mindig új erőre kapott. Nem véletlen, hogy a Bohinj-tó partján ott áll Zlatorog szobra.

Remélem ajánlott úticélunk tetszett.

 

 



Főoldal